A megbízhatóság a pontszámok következetességére és pontosságára utal. Az érvényesség azt mutatja meg, hogy a bizonyítékok alátámasztják-e az adott értelmezést vagy felhasználást. A típus-meghatározás pontosságához pedig hiteles alapra van szükség annak megítélésére, hogy a megállapított típus helyes-e. Ezek a fogalmak nem sűríthetők egyetlen univerzális százalékba, az iEQ9 kutatásai ezért mutatják be őket külön-külön.
Egy értékelés a válaszok összesítésével ír le valamit az emberről. A megbízhatóság azt vizsgálja, hogy ezek a pontszámok mennyire működnek következetesen. A különböző megbízhatósági mutatók a következetesség eltérő formáira összpontosítanak.
A belső konzisztencia azt jelzi, hogy egy skálán belül a kérdések mennyire egységesen működnek együtt. A teszt-újratesztelési bizonyítékok a kontrollált körülmények között, különálló kitöltésekből származó eredmények egyezését mérik. Egy skála mutathat erős belső konzisztenciát úgy is, hogy az eredményei idővel változnak; a két megállapítás merőben eltérő kérdésekre válaszol.
A 2026-os iEQ9 vizsgálatban az ordinális alfa .74 és .87 között mozgott a kilenc típusskálán öt nyelven, .80-as átlaggal. Ez az eredmény a belső konzisztenciát írja le. [1] Az iEQ9 esetében még nem végeztek kontrollált újratesztelési vizsgálatot; a kutatási oldal bemutatja, mit tudunk azokról, akik újra kitöltötték.
Az Aktív Kihívó skála ordinális alfája .85.
Mit mutat meg ez neked: a skála kérdései kifejezetten szorosan összetartoznak. Aki az egyikkel egyetért, általában a többivel is egyetért, és a pontszámot nem egy-két kilógó kérdés határozza meg.
Mit nem mutat meg: nem jelenti azt, hogy a nyolcasok 85%-át helyesen típusba sorolták, sem azt, hogy a pontszámod jövőre is ugyanez marad. Ezek más kérdések, és eltérő bizonyítékokat igényelnek.
Az érvényesség azt vizsgálja, hogy a bizonyítékok alátámasztják-e a pontszámoknak tulajdonított jelentést és azok felhasználási módját. Hasznos kérdés például, hogy a skálák a tervezett szerkezetet követik-e, hogyan viszonyulnak más mérőeszközökhöz, és hogy az adott értelmezés megfelel-e a célcsoportnak és a kitűzött célnak.
Egy adott értelmezés igazolása nem érvényesít automatikusan minden felhasználást. Egy kérdőív skálaszerkezetének kutatása még nem bizonyítja, hogy az előrejelzi a munkahelyi teljesítményt. Az AERA, az APA és az NCME által közzétett tesztelési standardok elvárják, hogy a bizonyítékok illeszkedjenek az egyes tervezett felhasználási célokhoz. [2]
Az iEQ9 célja a coaching, a fejlesztés és az önismeret támogatása, kutatásait is ebben a kontextusban érdemes értelmezni.
A típus-meghatározás pontosságára vonatkozó állításokhoz viszonyítási alap szükséges: egy olyan módszer a személy típusának megállapítására, amely független a vizsgált kérdőívtől. Az Enneagram és a személyiségpszichológia nagy része terén nem létezik ilyen aranystandard. A belső motiváció nem mutatható ki vérvételből.
Ezért érdemes óvatosan kezelni az egyetlen pontossági százalékot felmutató állításokat, és a megbízhatósági mutatókat sem szabad ekként értelmezni. A kiadó annyit tehet, hogy többféle bizonyítékot gyűjt, amelyek mind megvilágítják a kérdést. [1]
| Kifejezés | Mit jelent |
|---|---|
| Ordinális alfa (α) | A kérdések következetes együttműködése egy skálán belül, 0 és 1 között. A .70 a szokásos minimum; a .80 és afelett már kifejezetten erős. |
| Omega (ω) | Ugyanennek egy másik mérőszáma, amelyet a skála statisztikai modelljéből számítanak ki. Az alfához hasonlóan értelmezendő. |
| Faktormodell | Annak vizsgálata, hogy a válaszok az elmélet által megjósolt mintázatokba rendeződnek-e. Az iEQ9 esetében ez kilenc. |
| CFI | Azt mutatja, mennyire illeszkedik a faktormodell az adatokra. A .90 és afeletti érték elfogadható; a .95 és afelett már jónak számít. |
| RMSEA és SRMR | A modell adatoktól való eltérésének mértéke. Az alacsonyabb a jobb, a .05 alatti értékek számítanak kedvezőnek. |
| ICC | Két pontszámkészlet egyezési foka ugyanazon embereknél, 0 és 1 között. |
| Kappa (κ) | Azt fejezi ki, hogy két eredmény milyen gyakran sorol valakit ugyanabba a kategóriába, a véletlen egyezés kiszűrése után. |
| Big Five | A személyiségvonások legszélesebb körben kutatott modellje, amelyet más mérőeszközök viszonyítási pontjaként használnak. |
A leginkább informatív kutatási összefoglalók láthatóvá teszik ezeket a különbségeket. Lehetővé teszik a bizonyítékok érdemi átlátását ahelyett, hogy egyetlen hatásos számra kellene hagyatkoznod.
Dirk Cloete az Integrative Enneagram Solutions alapítója és az iEQ9 szerzője. Három éven át tanult személyesen Dr. Claudio Naranjótól, továbbá Cynthia Merchant, Dr. Beatrice Chestnut, Ginger Lapid-Bogda, Dr. Jerry Wagner, Russ Hudson, Kathleen Stinnett, Dr. Lee Kingma, Dr. R. Karl Hebenstreit és Dr. Robert Barnes képzésein is részt vett.
Korábban a Nemzetközi Enneagram Egyesület (IEA) globális igazgatótanácsának tagja volt, és publikált az IEA szakmai folyóiratában. Olvasd el Dirk teljes szakmai profilját.
Ismerd meg az iEQ9 kutatási adatait a minták meghatározásával, az elkülönített mérőszámokkal és a rögzített korlátokkal együtt.
Fedezd fel a bizonyítékokatFedezd fel a típusodat az iEQ9-cel · Szakember-akkreditáció · Csapatok és szervezetek